A Karikagyurukell.hu webáruház honlapja a legjobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie) alkalmaz. Weboldalunk használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tudnivalók

A Valentin-nap története és hagyományai

Évről-évre egyre többen ünneplik kis hazánkban is a szerelmesek napját. Ismerkedj meg az eredetével, és hagyományaival cikkünkből!

Szent Valentin, a szerelmesek védőszentje

Sokan úgy gondolják, hogy a szerelem és a szeretet ünnep eredete Szent Valentin nevéhez fűződik, aki mártírhalált halt, mert nem adta fel a kereszténységét a vallás üldöztetése idején sem. Halálának időpontja kr.u. 269 vagy 270 február 14-re tehető. Abban az időszakban a február 14-e a szerelmi sorsjátékoknak volt szentelve. A legenda szerint a börtönben töltött idő alatt üzenetet küldött barátainak, hogy szereti őket és hogy ne felejtsék el őt.

A történetnek van egy másik változata is, eszerint Szent Valentin papként szolgált Claudius császár ideje alatt. A császár bebörtönözte őt, mert ellenezte döntését, amely megtiltotta a fiatal férfiaknak, hogy házasodjanak. Úgy gondolta, hogy a nőtlen férfiakból jobb katonák válnak,- ezáltal akarta megerősíteni hadseregét. A legenda szerint Szent Valentin rabsága alatt összebarátkozott a börtönőr lányával, akinek hagyott egy levelet aláírva, hogy “A te Valentinodtól”.

Kr.u. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy az addigi ünnep helyett február 14-én Szent Valetinra emlékezzenek. Így fokozatosan ez a nap lett a szerelmes üzenetek napja, és így alakult, hogy Szent Valentin lett a szerelmesek védőszentje. Gyakran bálokkal és társasági összejöveteleket is szerveztek e jeles nap alkalmából. Az akkori szokások szerint verseket, valamint virágot, esetleg csokoládét ajándékoztak egymásnak a szerelmesek. 

Az Amerikai Egyesült Államokba Miss Esther Howland volt az első, aki Valentin napi képeslapot küldött. A Colorado-i Loveland város komoly postai üzletet bonyolít le február 14. körül, mivel az emberek szentimentális verseket küldenek szét szeretteiknek, a gyerekek pedig Valentin-kártyákat cserélnek az iskolában.

Az 1800-as években kezdett megjelenni a és elterjedni a kereskedelemben is a Bálint-nap. Manapság már ezen a napon hatalmas forgalmat bonyolítanak le a virágárusok, valamint az ajándék- és édességboltok az ünnephez kötődő reklámkampányoknak köszönhetően. A legtöbb ember igyekszik egy kis aprósággal is kedveskedni szerelmének, szeretteinek vagy más, szívéhez közel álló személynek. 

A Valentin-nap eredete

A Valentin-nap a Római Birodalom idejére vezethető vissza. Akkoriban az ókori Rómában, február 14-én Juno tiszteletére ünnepség volt (Juno volt Jupiter társa, a római istenek és istennők királynője, de számon tartották őt úgy is, mint a nők, a szülés és a házasság istennője is). A következő napon, február 15.-én kezdődött Luperkalia ünnepe.

Akkoriban az egyszerű nép fiatal férfiainak és a lányok élete szigorúan el volt választva egymástól. A Luperkalia előestéjén azonban papírra írták a római lányok neveit és egy üvegbe tették őket. Minden fiú kihúzott egy papírt, és a rajta szereplő lány lett a partnere a fesztivál alatt. A fiatalok párosítása néha egész évre szólt, és gyakran szerelem, de nem ritkán házasság is lett belőle.

II. Claudius császár uralkodása alatt Róma számtalan véres és népszerűtlen kampány részese lett. A kegyetlenségéről híres Claudius nehezen szerzett katonákat, akik csatlakozhattak volna seregéhez. Azt gondolta, ennek legfőbb oka az, hogy a római férfiak nem akarták elhagyni szeretteiket és családjukat. Claudius ekkor egy rendelet által törölte az összes házasságot és jegyességet a birodalomban, hogy ezáltal erősítes meg csapatait. Szent Valentin jóságos és romantikus római pap volt ebben az időben, aki titokban párokat adott össze,  emiatt február 14.-én halt mártírhalált, 270 körül.

Bálint napi hagyományok, népszokások, babonák

Bálint napjához- amit mára sokan csak Valentin napnak neveznek – számos babona, hiedelem és néphagyomány kapcsolódik. Ezen szokások legtöbbje fiatal lányoknak adott segítséget ahhoz, hogy megtalálják, meghódítsák vagy csupán megtartsák szerelmüket, életük párját.

-> Ha a lányok Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket.

-> A párna alá helyezett babérlevélnek szintén az volt a célja, hogy álmukban megtudják ki lesz a jövendőbeli párjuk.

-> Amint megvolt a “jelölt”, újabb praktikákra volt szükség, magukba bolondítsák a fiút. Egy pontosan kilenc magú alma elfogyasztása után a magokat a kiszemelt férfiú zsebébe kellett csempészni, mely által a szerelem már szinte biztos volt. Másik módszer szerint a kiszemelt fiú lábnyomát a hóból vagy sárból felvéve a küszöb alá kellett ásni, majd a házba csalogatni az illetőt, aki a küszöböt átlépve hamarosan megkéri a lány kezét.

-> Az eljövendő gyermekáldást is ezen a napon tudhatták meg a fiatal feleségek. Például egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható volt, hogy hány gyermeke lesz valakinek.

-> Bálint-napon a madarak is hatalmas szerephez jutottak, a különböző fajták más-más férfitípust jelentettek. Úgy tartották, ha egy hajadon lány ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni és nagyon boldog lesz, ha azonban egy tengelice repül át felette, tehetős férfi felesége lesz.

-> Egyszerűbb babonák is kötődnek a Valentin naphoz, például a reggeli szerelmes csók szerencsét hoz és ezen a napon nem szabad megsértődni vagy megharagudni sem.