A Karikagyurukell.hu webáruház honlapja a legjobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie) alkalmaz. Weboldalunk használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tudnivalók

Kisokos

Egyedi tervezésű gyűrűk

Ha teljesen egyedi gyűrűt szeretne, cégünk megtervezi és elkészíti azt Ön számára. Erre vonatkozó lehetőségek:

  • Az Ön saját elképzelései szerint megrajzoljuk, majd megtervezzük a gyűrűt.
  • Ha interneten vagy katalógusban talál egy (vagy több) gyűrűt, mely alapján szeretné elkészíttetni a saját egyedi gyűrűjét, ezt is megcsináljuk.
  • A webáruházunkban található karikagyűrűk is módosíthatók, ha azokat szeretné egyedivé tenni. Változtatható többek között a gyűrűk színe, vastagsága, szélessége, felülete, vésése, a kövek mérete és fajtája, mennyisége.
  • A webshopunkban található eljegyzési gyűrűk szintén módosíthatók a gyűrű kialakítását és a kő méretét tekintve. Ha nagyobb változtatásokat szeretne, akkor nem az adott modellt alakítjuk át, hanem egy új gyűrűt készítünk helyette.

Anyagfinomság, karát

Karikagyűrűinket az Ön igényeinek megfelelő anyagfinomsággal gyártjuk le.

A karát drágakövek esetében a tömeg mérésére használatos mértékegység.

Jele: Kt (angolszász területen ct), aKt = 2*10-04 kg = 200 mg

A karát arany esetében az aranyötvözet finomsági fokának megjelölésére használatos mértékegység. A „tiszta aranya” 24 karátos.

Kereskedelemben a karát alapján lehet tájékozódni.

  • 100%-os arany = 24 karát
  • 91,6%-os arany = 22 karát
  • 75%-os arany = 18 karát
  • 58,5%-os arany = 14 karát
  • 37,5%-os arany = 9 karát
  • 33,3%-os arany = 8 karát

A karát elnevezés a szentjánoskenyérfa termésének görög nevéből, a keration szóból ered, aminek magvait az ókorban – azok nagyon hasonló mérete és súlya miatt – precíziós súlymérésre használták. Bonyolította a helyzetet, hogy minden egyes állam „saját” karátegységet használt, és ezek súlya természetesen eltért egymástól. Később a Trójában használatos szemek súlya lett általánosan elfogadott, amelyek 205 mg-nak feleltek meg. Ezt az értéket 1907-ben a metrikus rendszert használó országok 200 mg-ra módosították (metrikus karát), és manapság már ez az érték az egész világon elfogadott és használatos. (forrás: Wikipédia)

Fémjelzés

Fontos tudni, hogy színaranyból nem készül ékszer, mivel az nem túl kemény ahhoz, hogy viselhető legyen, ezért ahhoz, hogy ne legyen olyan lágy, és az ellenállóságának növeléséhez, a színaranyhoz meghatározott százalékban másik nemesfémet adnak. Ez az arany/nemesfém arány határozza meg az arany karátját:

  • 916 ezredrész = 91,6 % színaranytartalom = 22 karát
  • 750 ezredrész = 75,0 % színaranytartalom = 18 karát
  • 585 ezredrész = 58,5 % színaranytartalom = 14 karát
  • 375 ezredrész = 37,5 % színaranytartalom = 9 karát

Az ötvöző fém ezüst, réz vagy palládium. Az aranynak ezekkel a fémekkel való keverési aránya adja meg az arany színét, amely lehet sárga, vörös vagy fehér. A közhiedelemmel ellentétben a 14 karátos arany nem csak vöröses, a 18 karátos pedig nem csak sárga lehet, ma már minden színárnyalatból bármilyen karátszámú ékszer készülhet.

Amikor szemügyre vesszük a megvásárolni kívánt arany tárgyat, a hivatalos fémjel és mesterjel segítségével bizonyosodhatunk meg az áru minőségéről. A fémjel az ékszer készítési helyére és a karátszámra utal. Emellett helyezkedik el a fémjelhez hasonló mesterjel, mely a gyártó védjegye. Általában egy monogram vagy egyszerű ábra. Külföldről behozott ékszerek esetében a behozatalt és vámkezelést végző cég beütőjének lenyomata látható a fémjel mellett.

A magyar fémjel beütését 1867 óta törvény rendeli el. Ez a vevőnek garancia arra, hogy valóban azt vásárol, amit szeretne. A hamisítványokon általában nincs fémjel, vagy ha van, az hamis, azonban a hamis fémjel jól megkülönböztethető a valóditól. Érdemes tehát alaposan ismerni a nemesfémjelzéseket, melyek minden hivatalos ékszerboltban és műhelyben ki vannak függesztve. E jelek nélkül az arany ékszer is csak törtarany-áron értékesíthető.

A fémjel beütését a Nemesfém Hitelesítő Intézet végzi.

Régi vagy külföldi fémjel esetében érdemes az ékszert megmutatni egy ékszerésznek, aki próbasavas vizsgálattal és szakkönyvek segítségével meghatározza annak korát, eredetét és finomságát.

Az ötvöstárgyak kötelező bélyegzése a különböző országokban a céhek megalakulása óta ismert.

Országunkban az ötvösjegyek használatának legkorábbi emlékei 1370-ből származnak. A kutatók adatokat találtak arra, hogy Magyarországon 1504-ben már a készítőkön (mesterjegyen) kívül a céh próbabélyegének beütését is előírták. A céhek a mesterjegy használatát és a céhmesterek próbakötelezettségét (azaz a nemesfém vizsgálatát) írták elő.

1867. január 1-től a nemesfémek finomságának vizsgálata az Osztrák-Magyar Monarchiában állami hivatalok hatáskörébe került és itthon is az osztrákhoz hasonló fémjelzési törvény lépett életbe, amely szerint Magyarországon és Ausztriában egyező fémjeleket használtak és az addigi karát és lat helyett pedig a nemesfém ötvözetek finomságát ezredrészekben fejezték ki. 

A forgalomba hozható arany- és ezüsttárgyak finomságát 4 fokozatban állapították meg.

A nemesfémből készült tárgyak csak úgy kerülhettek forgalomba, ha a finomságukat a Magyar Királyi Főfémjelző és Fémbeváltó Hivatal valamint a Magyar Királyi Főkémlő Hivatal megvizsgálta, és a finomságuknak megfelelően fémjelezte.

A fémjelzés azt jelenti, hogy a nemesfémből készült tárgyba a finomságot jelző fémjelet beütötték. Azt a tárgyat, amely nem érte el az előírt finomságot: összetörték.

A fémjelek a finomsági fokokhoz kötöttek, de ugyanarra a finomságra is másféle jeleket használtak kisebb és nagyobb tárgyak esetén. A Monarchia idején Ausztriában és Magyarországon is a nagyobb városokban önálló fémjelző hivatalok működtek.
Megkülönböztetésükre a fémjelen belüli nyomtatott nagybetű szolgált. Ausztriában a hivatalok megkülönböztetése A-tól N-ig terjedt, Magyarországon belül pedig a P-től V-ig terjedő betűket használták. A Monarchia felbomlása után megszűnt a közös fémjelzés Ausztriával.

Magyarországon 1937-ig az Osztrák-Magyar Monarchia fémjeleit használták. Az 1937 szeptemberében életbe lépett új fémjelzési törvény megváltoztatta az addig elfogadott finomsági fokokat és új rajzolatú fémjeleket vezetett be. A finomságvizsgálatot és a fémjelzést a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet hatáskörébe utalta.

1966. január 1-jétől a nemesfémtárgyakra új finomsági fokok és fémjelek léptek életbe.

2006. január 1-jén került sor a legújabb fémjelek bevezetésére.