Miért az arany jegygyűrűk, esküvői karikagyűrűk a legnépszerűbbek?

Miből készülhet egy ékszer?

 

Általánosságban elmondható, hogy az ékszernek nevezett tárgyak, legyenek azok jegygyűrűk, karikagyűrűk, eljegyzési gyűrűk stb. minden esetben nemesfémből kell, hogy készüljenek. A nemesacél kifejezés igencsak félrevezető, mert olyan, hogy nemesacél nem létezik! Ez csak egy erős túlzás és marketing fogás!  Az acél, legyen az akár orvosi acél, nem nemesacél! Nemesfémek táborába az nem tartozik bele!  Amikor egy „ékszer” nem nemesfémből készül akkor az nem ékszer, hanem bizsu még akkor is, ha „ékítésre” használják.

 

Arany, ezüst vagy a platina a népszerűbb nemesfém?

 

Egyértelműen az arany, illetve az abból létrehozott arany ötvözetek a legnépszerűbbek az ékszerek világában még ha nem is a legdrágább a három felsorolt nemesfém közül. Attól, hogy a platina drágább, mint az arany nem lett az első helyen a népszerűségi versenyben és ennek van egy nagyon nyomós oka! Az aranyat, ezüstöt és a platinát is ékszer készítés esetén más fémek hozzáadása mellett, ötvözetté alakítják.  Ez azt jelenti, hogy a nemesfémekből előállított ékszerek, jegygyűrűk, karikagyűrűk nem tiszta szín fémek!  Az ezüstöt 925%, 900%, 835% és 800%-as tisztaságúra ötvözhetik. A platinát 950% és 900% tisztaságúra míg a színaranyat 915%, 750%, 585%, 417%, 375% és 333%-ra!  Ez azt tükrözi, hogy az ezüst és a platina ékszerek esetében szinte 90%-os a színfém tartalom, vagyis nagyon kis mértékben van az ötvözetben mást típusú pótfém. Az arany ékszerek esetében a leg általánosabb 585%-os (vagyis 58.5%, százalékban) ötvözet terén már majdnem csak fele a nemesfém tartalom! Ennek van egy nagyon értékes és hasznos eredménye és ez az ötvözet színe! A szín fémek esetében az ezüst és a platina a fehéres színt jeleníti meg az arany pedig az egyedüli, ami nagyon mély sárga. Abban az esetben, ha az alap fémet csak kis mértékben ötvözzük, magyarul hígítjuk, akkor az ötvözetünk színe szinte teljes mértékben olyan lesz, mint az alapfémünk színe. A 915%-os, 22karátos arany ötvözetnek és az abból készült ékszereknek is szinte színarany színe lesz. Az arany ötvözetek esetében a népszerű 585%-os, 14karátos ékszerek színei már többfélék lehetnek. Ezek a sárga, fehér, rozé, zöldes és pezsgő szín. Ez a szín választék csak annak köszönhető, hogy az eredeti mélysárga színaranyat „hígabbra” lehet ötvözni, mint a platinát és az ezüstöt! Egyedül az arany ötvözet esetén léteznek anyagában színesfémek!

 

Mi a különbség a színezett és az anyagában színesfém között?

 

A színezett fémek esetén az ékszerek felületeit bevonják egy vékony mikron réteggel, ami olyan színű amilyet választottak. Ezt általában elektrolízises eljárással érik el. Ilyen a ródiumozás, aranyozás stb. Ezzel az a probléma, hogy a használattól idővel lekopik. Olyan, mint a körömlak a körmön. Abban az esetben amikor az ötvözeti fém anyagában színes akkor az a teljes keresztmetszetében színes, tehát nem fog lekopni sohasem! Erre csak az arany ötvözetek esetében van mód, így az ezüst és a platina ékszerek csak a saját színükben, míg az arany ékszerek, jegygyűrűk, karikagyűrűk többféle színben és azok kombinációjában készülhetnek el.

 

Miért nem lehet akkor az ezüstöt is alacsonyabb karátra, de színesre ötvözni, úgy mit az aranyat?

 

1- Kémiai korlát miatt, ami a domináns bázisfémek oxidációja!

Az arany egy nemesfém, amely nem reagál az oxigénnel és a kénnel. Ha az aranyat 585-ös finomságúra hígítjuk, ami a 14kt. a maradék 41,5% bázisfém (réz, ezüst, cink) ellenére az aranytartalom megvédi az ötvözetet a drasztikus korróziótól. Az ezüst ezzel szemben kémiailag sokkal reaktívabb. Már a 925-ös Sterling ezüst is feketedik a levegő kéntartalmától (ezüst-szulfid képződik). Ha a finomságot levisszük 585-re, az anyag 41,5%-a egyéb fém lesz (pl. réz). Ekkor feketedés és zöldülés lenne tapasztalható! Egy ilyen ötvözet napok vagy akár órák alatt csúnyán elszíneződne a levegőn, vagy a bőr izzadságával érintkezve. A másik probléma a bőrirritáció lenne. A felszabaduló réz- vagy nikkel-oxoxidok zöldre színeznék a viselő bőrét, és fémallergiás reakciókat válthatnak ki!

2- Optikai korlát.

Az aranynak erős, mély sárga alapszíne van, amit más fémekkel könnyű "eltolni" a vörös (réz) vagy a fehér (palládium, nikkel) irányába. Az ezüst ezzel szemben a legvilágosabb, legfehérebb és a fényt legjobban visszaverő fém. Nem rendelkezik olyan karakteres alapszínnel, amit finoman lehetne árnyalni. Ha rezet teszünk hozzá nagy mennyiségben (pl. 585 ezüst / 415 réz), az anyag nem szép "rozéezüst" lesz, hanem egy piszkos, sárgásvörös, rezes színű fém, ami gyorsan mattá válik. Ha cinket vagy nikkelt adunk hozzá a fehérség megőrzéséhez, akkor valójában már nem ezüstöt, hanem alpakka (újezüst, "német ezüst") nevű alapfém-ötvözetet kapunk, aminek az ezüsttartalma elhanyagolható, értéke pedig csekély.

3- Mechanikai és ötvözési korlátok.

A fémek keveredése nem olyan, mint a festékeké; az atomoknak be kell illeszkedniük egymás kristályrácsába. Az ötvözet ridegsége. Az ezüst és a réz nem alkotnak tökéletes szilárd oldatot minden arányban. Bizonyos keverési arányoknál (eutektikus pont közelében) az anyag mikroszkopikusan két fázisra válik szét. Ez azt eredményezi, hogy az ötvözet extrém rideggé és törékennyé válik. Az ékszerész nem tudná hajlítani, kovácsolni vagy foglalni a köveket, mert az anyag elrepedne. Olvadási problémák! Hevítéskor, lágyításkor az alacsony finomságú ezüstötvözetekből a bázisfémek (pl. cink) gyorsan kiégnek, így a fém szerkezete porózussá, selejtessé válik.

 

Összegzés: Miért zsákutca az 585-ös ezüst?

 

Míg a 14 karátos (585-ös) arany egy tartós, gyönyörű és jól megmunkálható fém, addig az 585-ös ezüst egy rideg, gyorsan korrodáló, piszkos színű sárgaréz-szerű ötvözet lenne, amely elveszítené minden olyan tulajdonságát, amiért az emberek ezüst ékszert vásárolnak. Ezért nem lehet anyagában más színűre készíteni az ezüst ötvözetet, szemben az arany ötvözettel és ezért lehet a platina és az ezüst mellet az arany a nemesfémek királya!